2023.07.15.
A kötelező nyugdíjbiztosítást (GRV) elsősorban a befizetett járulékokból és szövetségi támogatásokból finanszírozzák. A finanszírozás az úgynevezett felosztó-kirovó elven alapul. Ez lényegében azt jelenti, hogy egy adott év bevételét ugyanazon év kiadásaira fordítják.
Felosztó-kirovó elv
A társadalombiztosítás (tb) a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer. Ebben az aktívan foglalkoztatott munkavállalók járulékaiból és adóiból finanszírozzák az idősebb generáció nyugdíját. Vagyis a rendszerbe kerülő pénz felosztásra kerül azok között a nyugdíjasok között, akik jogosultságukat aktív korukban a korábbi járulékfizetésükkel teremtették meg. A mai aktív korúak, és majdan törvényesen biztosítottak nyugdíját viszont a leendő adófizetők és járulékfizetők finanszírozzák. (felosztó-kirovó elv) Ennek a "generációs szerződésnek" a pontos felépítése azonban a társadalmi és demográfiai változásoktól is függ, hiszen senkinek nincs jogalapja meghatározott összegű nyugdíjra, csak egy relatív részesedési igény keletkezik.
Bevétel-kiadás
A rendszer akkor biztonságos és fenntartható, ha a bevételek fedezik a kiadásokat, azaz a foglalkoztatottak számának lépést kellene tartania a nyugdíjasok számával.
Öregedő társadalmak
Németországban, Magyarországon, és a legtöbb fejlett országban a nyugdíjrendszer előtt álló egyik legfontosabb kihívás az idősödés, amelynek főbb okai:
- az egyre növekvő élettartam, az átlagéletkor meghosszabbodása
- az alacsony vagy csökkenő tendenciájú teljes termékenységi mutató (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga)
Elsősorban ez a két tényező okozza, hogy az idősek népességen belüli aránya egyre nagyobb lesz, ami megbontja az egyensúlyt a befizető korosztály és a nyugdíjas korosztály között, az aktív korúaknak egyre nagyobb számú nyugdíjas réteget kell eltartaniuk.
A kötelező nyugdíjbiztosítás bevételei és kiadásai egyaránt jelentősen megnőttek az elmúlt évtizedekben. Németországban a bevételek 1991-ről 334 milliárd euróra (140 százalékos növekedés) nőttek 1991-től 2020-ra, míg a kiadások 134-ről 338 milliárd euróra (153 százalékos növekedés) nőttek ugyanebben az időszakban.
Szövetségi támogatás (Bundeszuschuss)
A nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó, de nem a biztosítási jogosultágon belüli juttatásokat szövetségi támogatásból finanszírozzák. A rendszeres szövetségi támogatást 1998 áprilisa óta egy további szövetségi támogatás egészíti ki - ez azt jelenti, hogy a járulék mértéke minden évben alacsonyabban határozható meg, mint az ahogy a támogatás nélkül lehetséges lenne.
Kiadások
A kötelező nyugdíjbiztosítók által 2020-ban elköltött 338,3 milliárd euróból 303,7 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra, ebből 19,9 milliárd eurót a gyermeknevelési idő beszámítása. A nyugdíjasok egészségbiztosításának (KVdR) járuléktámogatására fordított kiadások ugyanebben az évben alig 23,1 milliárd eurót tettek ki. A foglalkoztathatóság fenntartását, javítását és helyreállítását célzó intézkedések kiadásai 6,9 milliárd eurót tettek ki. Az adminisztratív és eljárási költségek 4,2 milliárd eurót tettek ki 2020-ban.
2020-ban az általános nyugdíjbiztosítási kiadások csaknem 3,9 milliárd euróval haladták meg a bevételt.
Azokat a nyugdíjelemeket, amelyek a társadalmi kiegyenlítést támogatják, de a járulékmentesség, vagy a túl alacsony jérulékbefizetéseken alapulnak, a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó, de nem a biztosítási jogosultágon belüli juttatásoknak nevezzük.
Az egyéb juttatások finanszírozása
Az általános nyugdíjbiztosítási rendszer éves támogatásokat, hozzájárulásokat és visszatérítéseket kap a szövetségi költségvetésből a nem járulékalapú juttatások finanszírozására (szövetségi támogatás). Mivel ezeket a többletköltségeket, amelyek a társadalom egészének felelősségét képezik, nem háríthatók át egyoldalúan a nyugdíjjárulék befizetőkre, azokat a lakosságnak kell viselnie, azaz adóból kell finanszíroznia. A nem biztosítási szolgáltatások különösen: (például)
- háborús terhek
- munkaerő-piaci juttatások (pl. munkanélküliség miatti nyugdíj)
- jóváírt időszakok (pl. főiskolán vagy egyetemen töltött tanulmáyni időszak)
- családi ellátások (pl. gyermeknevelési időszak)
- egyéb megszerzett nyugdíjpontok a hosszú távú biztosításért.
A járulék mértéke
A járulék mértéke a bruttó kereseten alapul. Jelenleg 18,6 százalék a járulék mértéke.
A járulékmegállapítási határ
A járulékmegállapítási határ az a maximális összeg, ameddig a munkabért és a munkából származó jövedelmet figyelembe veszik a biztosítási járulék kiszámításakor. Ezen túlmenő bevételek után járulékot már nem kell fizetni. 2023-ban Nyugat-Németországban, a régi tartományokban 7.300 euró, Kelet-Németországban, az új tartományokban pedig 7.100 euró volt a járulékmegállapítás határa havonta.
Fenntarthatósági tartalék
Minden nyugdíjbiztosítási intézménynek van egy közös fenntarthatósági tartaléka. A többletbevételt ott gyűjtik össze. Ha a bevétel nem elegendő az egy hónap alatt keletkező összes kiadás fedezésére, akkor a fenntarthatósági tartalék felhasználható erre a célre.
65 évesnél idősebbek aránya az EU-ban
Az EU-27-ben a 65 évesnél idősebbek száma 90,5 millió. 2050-re várhatóan 129,8 millióra nő; 2010-2020 között az EU tagállamaiban a 65 évnél idősebbek aránya 3 százalékkal nőtt (17,6 - 20,6 %), Magyarországon 16,6-ról 19,9 százalékra.
2023-ban az EU-27 népességének több mint egyötöde (20,6%) 65 éves vagy annál idősebb, arányuk 2050-re várhatóan 29,5% lesz.
Ha hasznosnak találtad az információkat, és van olyan ismerősöd a
Forrás: Bundeszentrale für politische Bildung
Forrás: Deutsche Rentenversicherung
Forrás: https://www.bundesregierung.de/breg-de/suche/beitragsbemessungsgrenzen-2023-2133570
Forrás: www.parlament.hu
Ha hasznosnak találtad az információkat, és van olyan ismerősöd a környezetedben, akit ez érdekelhet, küldd el nekik ezt a cikket.
(A weboldalon lévő információkat gondosan állítottuk össze, azonban a tartalomért nem vállalunk felelősséget, és a tartalmak sem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem jogi tanácsadásnak.)
További információkért kövess be minket az alábbi oldalakon:
