2025.11.05.
A dupla háztartással kapcsolatos költségeket alapvetően abban az esetben lehet elszámolni a német adóbevallásban, ha az adózó bizonyítani tudja, hogy életvitelszerűen Magyarországon lakik, és csak a munka miatt tartózkodik Németországban.
Erről a témáról szól a korábbi cikkem:
https://www.nemetjovedelem.hu/blog/mivel-igazolhato-a-dupla-haztartas-/61670/
A munkába járási költségek meghatározásánál alapvetően a munkavállalónak az a szálláshelye tekintendő kiindulási pontnak, ahol rendszeresen tartózkodik, és az éjszakáit, vagy a pihenőidejét tölti.
Amennyiben a munkavállaló több ingatlannal rendelkezik, úgy a távolabb fekvő ingatlanhoz, és ingatlantól történő utazás csak abban az esetben vehető figyelembe, ( Ezt a feltételt a német jövedelemadó-törvény 9. § (1) bekezdés 3. mondat 4. pont 6. mondata rögzíti: ) amennyiben a munkavállaló életvitelszerűen ott tartózkodik, és ezt a távolabbi szálláshelyet, ingatlant nem csak időnként keresi fel.
Egyedülálló, nem házas munkavállalók esetén az életvitel központjának az a lakóhely tekinthető, amihez az adózót a szorosabb személyes kapcsolatok kötik. Amennyiben a munkavállaló erre a lakóhelyre havonta legalább kétszer elutazik, abban az esetben az feltételezhető, hogy életvitelszerűen ezek a lakóhelyen él. Ez érvényes arra az esetre is, ha az adózó további, távolabbi ingatlanja külföldön (itt Magyarországon) található.
Tehát ahhoz, hogy ezt elismerjék ezeket a költségeket a német adóbevallásban, 24-szer kell hazalátogatni Magyarországra egy évben, és így emiatt a nagyobb távolságra lévő ingatlanból Németországba történő utazást, mint munkába járási költség tételt figyelembe tudja venni az adóhivatal.
Jogszabályi hivatkozás (idézet az EStG-ből):
§ 9 Abs. 1 Satz 3 Nr. 4 Satz 6 EStG:
„Befindet sich die Wohnung des Arbeitnehmers nicht am Beschäftigungsort und besucht der Arbeitnehmer seine Wohnung mindestens zweimal im Monat, so ist davon auszugehen, dass sich dort der Lebensmittelpunkt befindet.“
Vagyis:
„Amennyiben a munkavállaló lakóhelye nem a munkavégzés helyén található, és a munkavállaló legalább havonta kétszer ellátogat oda, akkor vélelmezhető, hogy az adott lakóhely képezi az életvitel középpontját.”
Ha nincs meg a havi 2 hazautazás, akkor igazolni lehet a családi vagy személyes kötődést pl.
Ha Magyarországon él a család (pl. házastárs, gyermekek, szülők, akikről gondoskodik), és ezt dokumentumokkal alá tudja támasztani (pl. lakcímkártyák, iskolai igazolások, közüzemi számlák, magyarországi bankszámlák), akkor a „Lebensmittelpunkt” — vagyis az életvitel központja — valószínűsíthetőleg Magyarországon van, még akkor is, ha a havi két utazás nem valósul meg minden hónapban.
Másik verzió, ha a munkarendre vagy kiküldetés jellegére lehet hivatkozni.
Pl. ha kiküldetésben dolgozik Németországban, és ezt a kiküldetést ideiglenesnek lehet tekinteni (pl. a munkaszerződés határozott időre szól), akkor a magyarországi lakóhely megőrizheti fő lakóhelyi státuszát, és az utazások részben elszámolhatók lehetnek.
Harmadik verzió, ha nem minden utazást tud igazolni (pl. autós, telekocsi, repülőjegy), de tanúval, időpontokkal, banki tranzakciókkal vagy más bizonyítékokkal igazolható, hogy az év során rendszeresen hazautazott, akkor ezt érdemes dokumentálni és benyújtani.
Ehhez tudok küldeni egy formanyomtatványt, ha kéred, akkor írj kérlek egy e-mail-t a nemetjovedelem@gmail.com címre.
Ha hasznosnak találtad az információkat, és van olyan ismerősöd a környezetedben, akit ez érdekelhet, küldd el nekik ezt a cikket.
(A weboldalon lévő információkat gondosan állítottuk össze, azonban a tartalomért nem vállalunk felelősséget, és a tartalmak sem minősülnek sem adótanácsadásnak, sem jogi tanácsadásnak.)
További információkért kövess be minket az alábbi oldalakon:
